HU EN

Egyéb programok és projektek

Vissza az előző oldalra

1. Magyar Falu Program


A Magyar Falu Program célja, hogy hatékony és célzott segítséget nyújtson a vidéki kistelepüléseknek. A Program keretében létrehozott támogatási lehetőségek forrást biztosítanak a civil szervezeteknek, egyházaknak, önkormányzatoknak, családoknak és a kistelepülési vállalkozásoknak arra, hogy a helyi közösségek, és a helyi gazdaság érdekeit szem előtt tartva olyan fejlesztéseket hajthassanak végre, melyek együttesen elősegítik a települések népességmegtartó erejének növelését, a kistelepüléseken élők életminőségének javulását.

A kistelepülési üzletek támogatásáról szóló felhívás célja, hogy a 2000 fő alatti településeken folyamatosan biztosítva legyen a napi fogyasztási cikkek elérhetősége. A támogatási lehetőség biztosítja, hogy a települési bolthálózat fejlesztése mellett komplex „szolgáltató központok” jöjjenek létre, így az élelmiszer bevásárlás, a postai ügyintézés, a vény nélkül kapható gyógyszerek megvásárlása is egy helyen legyen elvégezhető. Mindemellett a közösségi tér kialakítása is támogatható tevékenységként szerepelt a programban, így összességében a program által nyújtott lehetőségeket kihasználva jelentősen növelhetővé vált a kistelepüléseken élők életszínvonala, ezáltal a települések népességmegtartó ereje. 

A Széchenyi Programiroda országos tanácsadói hálózata a programmal kapcsolatos információk átadásában, a támogatási kérelmek összeállításában, benyújtásában, hiánypótlások kezelésében és a helyszíni látogatások lebonyolításában segítette mind a kérelmezőket mind a Támogatót.

A tanácsadói segítségnyújtásoknak köszönhetően közel 1300 települést és több, mint 1000 kérelmezőt sikerült elérnünk a program során.

2. Mura Nemzeti Program

A dél-zalai emberek az ország egyik leggyönyörűbb vidékén élnek, ennek ellenére nincs könnyű dolguk. A Balaton vonzáskörzete és a szlovén-horvát határrégió közé beékelődött vidéket döntően aprófalvas, 100-300 fős kistelepülések alkotják. Komolyabb ipari és kiemelkedő szolgáltató ágazati lehetőségek híján a munkalehetőségek igen korlátozottak, a térségben Nagykanizsa jelenti az egyetlen nagyobb központot. Az elvándorlás és a társadalom elöregedése egyaránt sújtja a térséget. Méretük és elhelyezkedésük okán az összefogás jelenti a legkomolyabb esélyt a fejlesztési forrásokra a közös érdekek érvényesítésére.

A Magyar Kormány ezt erősítendő Mura Nemzeti Program néven, 2016 nyarán átfogó térségi gazdaságfejlesztési stratégiát dolgozott ki. A nemzeti programot meghirdető kormányhatározat 80 Zala megyei település sorsát befolyásolta kedvezően KEHOP, VP, TOP, GINOP, EFOP, valamint a hazai források célzott bevonásával.

A Mura Nemzeti Program célja a kapcsolódó turisztikai, mezőgazdasági, élelmiszeripari és társadalmi felzárkóztatási projektek megvalósítása volt. A program részeként meghosszabbodott és megújult a Zalaerdő Zrt. kezelésében lévő kisvasút. Továbbá kerékpáros, vadász-, horgász- és egyéb vízi- turisztikai fejlesztések indultak el.

A Kormány döntésének megfelelően a Széchenyi Programiroda csapata is részt vett a Mura Program projektjeinek előkészítésében, azok megvalósításában, valamint a Programalapon keresztül támogatást nyújtott a fejlesztési elképzelések előkészítési faladatainak finanszírozásában, így a dél-zalai térség felemelkedésének segítésében.

3. Ős-Dráva Nemzeti Program

Az Ormánság térségfejlesztési, fejlesztéspolitikai szempontból Magyarország különleges figyelmet illető tájegysége. Az iparosított agrárium térnyerésével, a birtokviszonyok és a vízgazdálkodás átalakulásával az egykor buja Dráva menti erdők, vizes élőhelyek rét- és legelőgazdálkodása, és az ehhez illeszkedő mezőgazdasági modell, az elmúlt évtizedekben lassú enyészetnek indult. A tradicionális gazdálkodási módszerek felszámolódásával a 20. század elején a kulturális és társadalmi élettér is beszűkült, az életminőség romlani kezdett a Dráva-sík mentén.

A helyzetnek nyilván a Baranyára jellemző aprófalvas településszerkezet sem vált előnyére, ami miatt az itteni települések számára mindig is nehezebb volt az érdekek saját erőből történő érvényesítése, a központi támogatások lehívása és az uniós pályázati lehetőségek kiaknázása. A szétaprózottság a rendelkezésre álló munkaerőben, képzettségben, beruházási mozgástérben is mindjobban visszatükröződött. A nagyobb ipari, kereskedelmi, szolgáltató ágazati fejlesztések elkerülték a térséget, megindult a lakosság elszivárgása a térségből, a vállalkozási lehetőségek javarészt a nehezen fejlődő falusi turizmusban és a szántóföldi művelésben öltöttek testet. Valamit tenni kellett.

A Kormány 2012-ben úgy döntött, célzott megoldást dolgoz ki a probléma orvoslására, és útjára indította az Ős-Dráva Nemzeti Programot. A nemzeti program célul tűzte ki, hogy az Ormánság felzárkóztatásában érintett szervezetek munkájának és az egyes fejlesztési projekteknek az összehangolásával nyújt támogatást a térségnek. Az Ős-Dráva Nemzeti Program az Ormánságot meghatározó részben lefedő, 43 települést érintett.

A Széchenyi Programiroda 2017 tavaszától projektszintű program koordinációt végzett a program keretén belül. Ezen kívül a komplex nemzeti térségfejlesztési programok megvalósítását segítő Projekt-előkészítési Alapot (PEA) működtette. Ezeknek a feladatoknak az ellátására a Széchenyi Programiroda külön irodát is nyitott, közreműködői, koordinációs munkája a GINOP, EFOP, KEHOP, TOP, MAHOP, VP egyes kiírásait és hazai támogatású projekteket egyaránt érintett. A PEA támogatásokat illetően társaságunk tevékenysége többek között a tájékoztatásra, a szakmai segítségnyújtásra, a támogatási kérelmek előkészítésére, befogadására és ellenőrzésére, a támogatási döntés előkészítésére, a szerződéskötésre és a támogatás kiutalására egyaránt kiterjedt.

A Programiroda koordinációjával számos, hosszú távon fenntartható, mozaikszerű, mégis egymást erősítő projekt valósulhatott meg. Az olyan beruházások, mint amilyen például a környékbeli református templomok felújítása, a térség kulturális örökségének megmentését szolgálják. A különböző foglalkoztatási, képzési és mentor programok segítik a rászorulók felzárkóztatását. Az egyes vízgazdálkodási, kertészeti, halászati és agrár-logisztikai fejlesztések pedig a tradicionális tájgazdálkodás visszaállítására hatnak támogatóan. 

4. KRAFT Nemzeti Program

Pannónia az időszámításunk előtti évtizedektől az 5. századig az Európa civilizáció és kultúra mai arcát meghatározó Római Birodalom fontos régiója volt. Pannónia kiemelkedő teljesítményt mutatott a mezőgazdaság és az állattenyésztés terén, és híres volt agrártermékeinek kereskedelméről. Jelentőségét azonban mégsem ez, hanem – a borostyán út védelme miatt –hadászati szempontból vett stratégiai elhelyezkedése, központi szerepe adta.

Más értelemben ugyan, de a Nyugat-Pannon régió a mai napig stratégiai jelentőséggel bír, és jelenleg is híd szerepet tölt be a határon átívelő fejlesztések, kezdeményezések összekapcsolásában. Fekvése miatt összekötő kapocs Horvátország, Szlovénia, Ausztria és Szlovákia között.

A KRAFT nemzeti program a Nyugat-Pannon régió fejlesztéseit hangolta össze. Célja újszerű, magas hozzáadott értékű, tudásalapú kezdeményezések elindítása és azok helyi adottságokhoz, igényekhez, valamint hagyományos, közösségi célú beruházásokhoz történő társítása volt.

A KRAFT 2014-ben indult, és elsősorban Kőszeg Város Önkormányzata, a Pannon Egyetem és a Felsőfokú Tanulmányok Intézete együttműködésén alapult, a programhoz ugyanakkor újabb és újabb partnerek csatlakozhattak. A KRAFT 2020 végéig több fázisban valósult meg hazai és uniós forrásokból.

A KRAFT-nak köszönhetően többek között megújulhatott Kőszegen a Művészetek Háza, a Festetics Palota, a Bálház, a Bencés Rendház, a Sgraffitos Ház. Újrahasznosították a MÁV internátust. Óvoda-, bölcsőde, közösségi közlekedési, útfelújítási, energiahatékonysági, erdei-közjóléti, kutatásfejlesztési-oktatási és turisztikai beruházások és fejlesztések indultak el a programnak köszönhetően.

A Széchenyi Programiroda a nemzeti programban 2016 óta projektszintű programkoordinációt végzett, valamint a Programalapon keresztül támogatást nyújtott a fejlesztési elképzelések előkészítési faladatainak finanszírozásában. Büszkék vagyunk arra, hogy munkánkkal hozzájárulhattunk Nyugat-Pannónia érétkeinek megőrzéséhez, gazdagításához.  

5. GINOP-5.2.2 - Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása az Észak-alföldi régióban

A projekt célja a Magyarország területén új egyéni vagy mikro-vállalkozás indítását tervező, vállalkozói szemlélettel rendelkező, 18-30 év közötti fiatalok felkészítése saját vállalkozásuk indítására, üzleti tervük kialakításához nyújtott ismeret és készségfejlesztéssel, valamint pénzügyi támogatással a jóváhagyott üzleti terv alapján indított vállalkozásuk induló költségeihez. 

A teljes program két fázis keretében valósult meg. 

(1)   A programba kerülő fiatalok az első fázis keretében nyújtott képzési programok teljesítésével kapják meg a vállalkozásindításhoz szükséges kompetenciákat, megszerezhetik az alapvető jogi, pénzügyi, gazdálkodási, munkaszervezéssel, gazdálkodással és irányítással kapcsolatos ismereteket, megismerik a vállalkozási formák típusait, képessé válhatnak előkészíteni önfoglalkoztatóvá vagy vállalkozóvá válásuk lépéseit. A támogató szolgáltatásokon keresztül segítséget kapnak üzleti tervük összeállításához, illetve az indítási időszakban tanácsadás és mentorálás keretében kiemelt segítséget kapnak a jogszerű működéshez, az adótudatos vállalkozói magatartás kialakításához.

(2)   A második fázis keretében az elfogadott üzleti tervvel rendelkező, az első fázisban nyújtott képzési programokat eredményesen elvégző, vállalkozásukat megalapító fiatalok legfeljebb 3 millió Ft összegű, vissza nem térítendő támogatásban részesülnek az üzleti tervben rögzített költségeik támogatása céljából, 10% önrész mellett. 

A projekt célcsoportja: A program fő célcsoportja a 18-25 év közötti és a 25-30 év közötti, más vállalkozásban többségi tulajdonnal nem rendelkező új mikro-vállalkozást indítani tervező természetes személyek, akik a programba történő bevonáskor a munkaügyi szervezetnél legalább 1 hónapja álláskeresők, továbbá sem oktatásban sem képzésben nem vesznek részt.

A projekt megvalósításának kezdő dátuma: 2016. március 16.
A projekt befejezésének dátuma: 2018. június 30.

A projekt azonosítószáma: GINOP-5.2.2-14-2015-00027

A projektre az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 266 942 691 Ft
A támogatás mértéke: 100 %

A program honlapja: www.vallalkozzmagyarorszag.eu

6. GINOP-5.2.2 - Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a Közép-Dunántúl régióban

A projekt célja a Magyarország területén új egyéni vagy mikro-vállalkozás indítását tervező, vállalkozói szemlélettel rendelkező, 18-30 év közötti fiatalok felkészítése saját vállalkozásuk indítására, üzleti tervük kialakításához nyújtott ismeret és készségfejlesztéssel, valamint pénzügyi támogatással a jóváhagyott üzleti terv alapján indított vállalkozásuk induló költségeihez. 

A teljes program két fázis keretében valósult meg. 

(3)   A programba kerülő fiatalok az első fázis keretében nyújtott képzési programok teljesítésével kapják meg a vállalkozásindításhoz szükséges kompetenciákat, megszerezhetik az alapvető jogi, pénzügyi, gazdálkodási, munkaszervezéssel, gazdálkodással és irányítással kapcsolatos ismereteket, megismerik a vállalkozási formák típusait, képessé válhatnak előkészíteni önfoglalkoztatóvá vagy vállalkozóvá válásuk lépéseit. A támogató szolgáltatásokon keresztül segítséget kapnak üzleti tervük összeállításához, illetve az indítási időszakban tanácsadás és mentorálás keretében kiemelt segítséget kapnak a jogszerű működéshez, az adótudatos vállalkozói magatartás kialakításához.

(4)   A második fázis keretében az elfogadott üzleti tervvel rendelkező, az első fázisban nyújtott képzési programokat eredményesen elvégző, vállalkozásukat megalapító fiatalok legfeljebb 3 millió Ft összegű, vissza nem térítendő támogatásban részesülnek az üzleti tervben rögzített költségeik támogatása céljából, 10% önrész mellett. 

A projekt célcsoportja: A program fő célcsoportja a 18-25 év közötti és a 25-30 év közötti, más vállalkozásban többségi tulajdonnal nem rendelkező új mikro-vállalkozást indítani tervező természetes személyek, akik a programba történő bevonáskor a munkaügyi szervezetnél legalább 1 hónapja álláskeresők, továbbá sem oktatásban sem képzésben nem vesznek részt.

A projekt megvalósításának kezdő dátuma: 2016. március 16.
A projekt befejezésének dátuma: 2018. június 30.

A projekt azonosítószáma: GINOP-5.2.2-14-2015-00028

A projektre az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 145 293 348 Ft
A támogatás mértéke: 100 %.

A program honlapja: www.vallalkozzmagyarorszag.eu

7. ÉMOP-2.1.1/F-14-2014-0001 projekt címe: Kiemelt turisztikai attrakciók- és szolgáltatások fejlesztése

 A BOR-VIDÉK Tokaj-Hegyalja Nemzeti Program előkészítéséről szóló 1981/2013. (XII. 29.) Korm. határozat értelmében kiemelt cél a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kulturtáj UNESCO világörökségi helyszín természeti, társadalmi, gazdasági és kulturális környezetének az ökológiai egyensúly fenntartásával történő komplex fejlesztése, a hosszú távú térségfejlesztés feltételeinek megteremtése.

Az ÉMOP-2.1.1/F-14-2014-0001 „Kiemelt turisztikai attrakciók- és szolgáltatások fejlesztése” című projekt az Észak-Magyarországi Operatív Program támogatásából valósította meg a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. mint Konzorciumvezető és a Borvidék 27 településének Önkormányzata a 2,3 milliárd forint fejlesztési beruházás keretében. A projekt jelenleg fenntartási időszakban van, a fenntartási időszak vége 2022.05.24.

A projekt átfogó célja a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék, mint UNESCO világörökségi helyszín természeti, társadalmi, gazdasági és kulturális környezetének az ökológiai egyensúly fenntartásával történő komplex fejlesztése. A térség hagyományain alapuló, a világörökségi helyszín kulturális infrastruktúráját hasznosító fejlesztések, kulturális, vallási, művészeti rendezvények és a hozzájuk szorosan kapcsolódó turisztikai szolgáltatások valósultak meg. Részletes információk a http://tokajhegyaljafejlesztese.hu/ oldalon olvashatóak.

8. Világörökség részét képező Tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozó települések fejlesztése

Az évszázadok óta ismert borainak köszönhetően – a főváros és a Balaton mellett – a Tokaj-hegyaljai borvidék Magyarország nemzetközileg is ismert és elismert földrajzi területei közé tartozik. A térség nekünk, magyaroknak is fontos helyet foglal el a szívünkben.

Ezt tartotta szem előtt a Kormány is, amikor a térség célzott fejlesztése mellett döntött. A 2015. évi költségvetési maradványok egy részének felhasználásáról szóló 1493/2016. (IX.15.) Kormányhatározattal a Kormány a Világörökség részét képező tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozó települések fejlesztése érdekében egymilliárd forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 27. Tokaj-Hegyalja borvidék településeinek fejlesztési támogatása jogcímcsoport (ÁHT: 345340) javára.

Az SZPI szakmai feladatai a szerződéskötéshez és kifizetésekhez kapcsolódtak, míg a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat ettől élesen lehatárolva a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács munkaszervezetével, a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Felelős Nonprofit Kft. szakmai támogatásával valósította meg.

A 2016. december végén benyújtott projektötletek alapján 2017. márciusában elkezdődött a részletes szakmai tartalmak kidolgozása, majd a pályázatok megvalósítása. A nyertes projektek tekintetében a fizikai zárás 2018.08.31-vel minden önkormányzat esetében megtörtént.

Az SZPI szakmai megvalósítóként konzekvensen törekedett arra, hogy a pályázatot megvalósító Kedvezményezettek számára gördülékenyen tudja biztosítani mind a támogatási szerződésekkel és azok módosításaival kapcsolatos feladatellátásból adódó jogi hátteret, emellett a program megvalósulása során folyamatos szakmai támogatásban részesítette az önkormányzatokat.

A fel nem használt és így visszafizetendő támogatás alacsony összege részben azzal is magyarázható, hogy a SZPI a Kedvezményezettek érdekeit is szem előtt tartva állandó kommunikációs és konzultációs lehetőséget biztosítva elősegítette a pályázatokkal kapcsolatos módosítások olyan irányú kidolgozását és megfogalmazását, mely a minél hatékonyabb forráslehívást segítette elő.

A Tokaj-Hegyalja, egy olyan földrajzilag is jól lehatárolható terület, mely nem csupán a borhoz köthető, hanem ahol az épített örökség egyedisége (világörökségi pincesorok, kastélyok, várak, múzeumok), a vízi- és aktív turizmus adta lehetőségek, valamint, a zarándokturizmus jelentősége is kiemelkedő. Szakmai megvalósítóként a fenti fejlesztések realizálás által a Széchenyi Programiroda szakmai munkájával is hozzá tudott járulni ahhoz, hogy a térség még meghatározóbb szereplője legyen a turisztikai szegmensnek.

9. Baross Gábor Terv Felvidéki Gazdaságélénkítő Program

 A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. a Magyar Kormány 1466/2017. (VII.25.) számú, a felvidéki gazdaságfejlesztési stratégia támogatásáról szóló határozata alapján felvidéki gazdálkodóknak és gazdasági szervezeteknek, magánszemélyeknek biztosított pályázati lehetőséget. A felhívások két célterület tekintetében kerültek meghirdetésre, egyrészt egyéni vállalkozók, valamint mikro-, kis- és középvállalkozások eszközbeszerzéseinek támogatására, másrészt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységet végző őstermelők, egyéni vállalkozók, és vállalkozások támogatására. Szervezetünk a teljes pályáztatási életút tekintetében ellátta a lebonyolítói feladatokat: felhívások megjelentetése a benyújtott támogatási kérelmek feldolgozása, értékelések koordinálása, döntések kihirdetése, szerződések megkötése, módosítása, kifizetési kérelmek feldolgozása, kifizetések lebonyolítása. A felhívásokkal és döntésekkel kapcsolatban részletesen a https://baross-web.szpi.hu/ oldalon tájékozódhat.

A program 2018. szeptember 30.-án lezárásra került. A program lebonyolítása során számtalan pozitív visszajelzést kaptunk, melyben a pályázók hálájukat fejezték ki a Magyar Kormány támogatása iránt. Úgy gondoljuk, hogy a pályázat nemcsak anyagi támogatást nyújtott külhoni honfitársainknak, de az anyaországhoz való kötődést is elősegítette, többen kifejtették, hogy úgy érezték, ők is fontosak Magyarország kormánya számára.