Kína nagyívű piacnyitással kecsegteti az EU-t

Donald Tusk szavaival „igazi áttörést” sikerült elérni a keddi EU-Kína csúcson, ahol a kínai fél első ízben jelezte, kész a WTO ernyője alá bevinni az ipari szubvenciók kérdését. Li kínai miniszterelnök a csúcsot követő sajtótájékoztatón megerősítette Peking gazdasági és piacnyitásra való készségét többek között a külföldi cégek tevékenységét korlátozó számos adminisztratív akadály lebontásával.

Az EU-kínai csúcs előtti napokban uniós diplomaták igyekeztek visszafogni a várakozásokat, és még azt sem tudták megjósolni az őket faggató újságíróknak, hogy a magas szintű találkozón a két fél elfogad-e majd egy közös nyilatkozatot. 

Tíz napon és 50 órán át folyó előkészítő tárgyalásokat követően az EU és Peking végül egy olyan hétoldalas közös nyilatkozatban állapodott meg, ami meglehetősen konkrét célokat és ígéreteket tartalmaz főleg a kínai fél részéről a függőben lévő tárgyalások és kérdések rendezésére, amelyek az uniós oldal megítélése szerint szükségesek a jelenleginél kiegyensúlyozottabb kereskedelmi és politikai kapcsolatok kialakulásához. 

„Nehéz, de végérvényben gyümölcsöző tárgyalásokon vagyunk túl. Sikerült megállapodnunk egy közös közleményben, ami a kölcsönösség elve alapján rögzíti partnerségünk irányát” - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a keddi csúcs után, amin Kína részéről a miniszterelnök, Li Ko-csiang vett részt. 

Peking hosszas szövegezési munka után a közös közleményben (is)
kész volt teret adni az európaiak több igényének, így a WTO reformjának, hogy az terjedjen ki az iparnak nyújtott szubvenciókra, vagy az európai cégek piacrajutását nehezítő akadályok beazonosítására és felszámolásukra. 

„Mindkét fél intenzívebbé fogja tenni a megbeszéléseket az ipari szubvenciókra vonatkozó nemzetközi szabályok megerősítése érdekében” - olvasható a 7 oldalas közös nyilatkozatban. „Ez egy áttörés, Kína első ízben egyezett bele az Európával való együttműködésbe a WTO-reformjának eme kulcsfontosságú prioritásáról” - húzta alá Donald Tusk a csúcsot követő sajtótájékoztatón. 

„Nagyobb egyensúlyt és viszonosságot kell találnunk. Európa többet akar kereskedni Kínával és többet szeretne ott befektetni, de ehhez olyan szabályokra van szükség, amelyek lehetvé teszik ezt” - jelentette ki Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke.

Ezzel összefüggésben a felek megállapodtak egy olyan folyamat útra bocsátásában, aminek célja a piacrajutást akadályozó tényezők beazonosítása és eltávolítása. A munkáról a következő EU-Kína csúcson vonnak majd mérleget. 

Juncker az arra vonatkozó egyértelmű kínai ígéretet is méltatta, miszerint a kínai befektetések nem lesznek összekötve a kikényszerített technológiatranszferekkel. 

A felek elkötelezték magukat az átfogó beruházási megállapodásról kezdett tárgyalások felgyorsítása mellett, megcélozva a 2020-as megállapodást a kétoldalú beruházások további növelése és a piaci szereplők számára azonos játékszabályok biztosítása érdekében. 

„Megerősítem azt a szándékunkat, hogy megnyissuk Kínát a befektetők előtt. Egy nyitott Kína várja Önöket” - közölte Li Ko-csiang a találkozó után. 

Arra a kérdésre, hogy konkrétan milyen lépésekkel kívánja szélesebbre nyitni Peking a kínai piacot az európai befektetők előtt, a kínai miniszterelnök némi unszolásra több dolgot is elárult. Közölte, hogy peking még az év vége előtt frissíteni fogja azoknak a szektoroknak a listáját, amelyek jelenleg nem hozzáférhetők a külföldi befektetők számára. „Minden hozzáférhető lesz, ami nem esik kifejezetten tiltás alá” - szögezte le. Peking a kormányfő szerint az üzleti környezetet is javítani kívánja, egyenlő feltételeket biztosítva a külföldi befektetőknek. Másfelől hasonló, diszkriminációmentes bánásmódot kér az Európában befektető kínai cégek számára is. 

Li határozottan cáfolta, hogy Kína az 5G technológiát kémkedési célokra használná. A miniszterelnök tömören fogalmazva hangsúlyozta, hogy erre egyáltalán nincs bizonyíték. 

Jean-Claude Juncker pedig azzal igyekezett megnyugtatni tárgyalópartnerét, hogy az EU által nemrég elfogadott jogszabály a stratégiai ágazatokba irányuló harmadik országbeli beruházások átvilágításáról nem csak Kínára vonatkozik és nem Kína ellen irányul.

Forrás: Bruxinfo.hu