Széchenyi

A tervek szerint ez év tavaszáig oda is ítélik az uniós támogatásokat. 

A kormányzati fejlesztéspolitika sikeréve volt a tavalyi, a kormány meghirdette a teljes fejlesztési forráskeretet, kiírta a pályázatokat és a tervek szerint ez év tavaszáig oda is ítélik az uniós támogatásokat – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára sajtótájékoztatón Budapesten. Kiemelte: az előző hétéves uniós fejlesztési időszakhoz képest 2014-2020-ban nem az utolsó pillanatban kell a pályázóknak kapkodva befejezni a projekteket. Az államtitkár felidézte: a kormány 2017. március 31-ig teljesítette azt a vállalását, hogy a 2014-2020-as ciklus összes fejlesztési forrását meghirdeti, ez 546 pályázati konstrukció keretében, mintegy 9630 milliárd forint értékben megtörtént.
 
Tavaly a nyertes pályázóknak 2488 milliárd forintot kifizettek, többet a tervezettnél – tette hozzá. A kormány 2,4 milliárd euró értékű számlát küldött ki Brüsszelbe tavaly év végéig, és ebből az Európai Bizottság 2,1 milliárd eurót át is utalt – mondta Csepreghy Nándor. A kormányzat, illetve a projektmenedzsment és pályázatíró cégek közötti január 17-i találkozó után rendezett sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor elmondta: 2010 óta a kormány új alapokra helyezte együttműködését a piaci szereplőkkel, ez több fórumon folyik. Az államtitkár ismertette: a projektmenedzsment és pályázatíró szakma képviselőivel 2016 óta két-három havonta egyeztetnek a fejlesztéspolitika fontos ügyeiről. Féléves rendszerességgel találkozik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos elnöksége, illetve a kormány miniszteri, államtitkári szintű képviselete. A kormány 2016-os döntése alapján az Országgyűlés minden ülésszakban vitanapot tart az uniós források felhasználásáról, az idei tavaszi ülésszakon is tervezik a vitanap megrendezését. A támogatások felhasználásáról negyedévente jelentés készül – mondta el.
 
Csepreghy Nándor hangsúlyozta: ma már biztos, hogy 2020 után is lesz közös fejlesztéspolitika az Európai Unióban, a legfontosabb kérdés, hogy milyen célok érdekében és milyen formában lehet a pénzekhez hozzájutni. A magyar kormány álláspontja, hogy erősebb Európai Unióra van szükség, amihez a nemzetállamok megerősítése szükséges, ehhez hozzá kell rendelni az uniós fejlesztési forrásokat. Ezeknek a céloknak a rögzítése után lehet meghatározni a pályázati konstrukciókat, illetve a pénzügyi kereteket – fogalmazott az államtitkár.
 
Krisán László kedvezőnek értékelte, hogy a 2014-2020-as időszak uniós pályázatai megjelentek, a hangsúly már a megvalósításon van. A KAVOSZ – valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara – elnöke kitért arra is, hogy Budapest, illetve Közép-Magyarország a jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban szűkösen jutott forrásokhoz. Hozzátette: javaslatot tesznek arra, hogy ha uniós forrásból nem megy, akkor a hazai költségvetésből pótolják a kieső támogatásokat. Krisán László indokoltnak nevezte a régiós határok átrajzolását is, hogy a fejlettebb Budapest miatt ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a Pest megyei kisebb települések. 
 
Kérdésre válaszolva Csepreghy Nándor kifejtette: a kormány a magyar költségvetésből az uniós előírásoknál nagyobb arányban fizet ki előleget a pályázóknak, de ezt bármelyik tagállam megteheti saját kockázatára, ha stabil a költségvetése. Az államtitkár elmondta: a pályázati úton lehívható uniós források mértéke összesen mintegy 9500 milliárd forint, Magyarország most 8200-8300 milliárd körül áll a lekötésekkel. Csepreghy Nándor közölte azt is: a jövő héten egyeztetést tartanak, ahol konkrét megoldásokat javasolnak majd a fejlesztések költségnövekedése miatt felmerült nehézségekre. Példaként említette, hogy megoldás lehet az átütemezés vagy a projektek belső tartalmi átalakítása.