Széchenyi

Kitörési pont Dél-Zala számára – a Mura Nemzeti Program

A dél-zalai emberek az ország egyik leggyönyörűbb vidékén élnek, ennek ellenére nincs könnyű dolguk. A Balaton vonzáskörzete és a szlovén-horvát határrégió közé beékelődött vidéket döntően aprófalvas, 100-300 fős kistelepülések alkotják. Komolyabb ipari és kiemelkedő szolgáltató ágazati lehetőségek híján a munkalehetőségek igen korlátozottak, a térségben Nagykanizsa jelenti az egyetlen nagyobb központot. Az elvándorlás és a társadalom elöregedése egyaránt sújtja a térséget. Méretük és elhelyezkedésük okán az összefogás jelenti a legkomolyabb esélyt a fejlesztési forrásokra a közös érdekek érvényesítésére.

A Magyar Kormány ezt erősítendő Mura Nemzeti Program néven 2016 nyarán átfogó térségi gazdaságfejlesztési stratégiát tett le az asztalra. A nemzeti programot meghirdető kormányhatározat 80 Zala megyei település sorsát befolyásolta kedvezően KEHOP, VP, TOP, GINOP, EFOP, valamint a hazai források célzott bevonásával.

A Mura Nemzeti Program koordinálására a térség országgyűlési képviselői mandátumát is megszerző Cseresnyés Péter kapott miniszteri biztosi megbízatást. 2018 végéig mintegy 9 milliárd forintot fordít a Kormány a térség fejlesztésére. Ebből a pénzből egymáshoz szervesen kapcsolódó turisztikai, mezőgazdasági, élelmiszeripari és társadalmi felzárkóztatási projektek indultak el. A program részeként meghosszabbodik és megújul a Zalaerdő Zrt. kezelésében lévő kisvasút, kerékpáros, vadász-, horgász- és egyéb vízi- turisztikai fejlesztések indultak el, illetve állnak előkészítés alatt.

A Kormány döntésének megfelelően a Széchenyi Programiroda csapata is részt vesz a Mura Program projektjeinek előkészítésében, azok megvalósításában, így a dél-zalai térség felemelkedésének segítésében.