Széchenyi

„Önálló költségvetési forrásokhoz jutottak a megyei jogú városok.”

A kormányzat jogszabály-módosításokkal és pénzügyi segítséggel is támogatta a vidék felemelkedését, hogy a gazdasági növekedés egyszerre jelentse Budapest mellett legalább annyira a vidék fejlődését is – jelentette ki Csepreghy Nándor a Széchenyi Programiroda és a Mura Programiroda által szervezett nagykanizsai Mura konferencián pénteken, számolt be az MTI.

A Modern városok programban önálló költségvetési forrásokhoz jutottak a megyei jogú városok – Nagykanizsa és Zalaegerszeg térsége például 50 milliárd forint fejlesztési forrást kapott – tette hozzá a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Csepreghy Nándor szerint mindez azt szolgálta, hogy a kormány annak a 80 százaléknyi közösségnek is bizonyítsa elkötelezettségét, aki nem Budapesten él.

3,8 millió helyett 4,4 millió embernek van állása

Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy a 2010-es kormányváltás idején a munkahelyek elvesztésének kockázatát kellett mérsékelni, hét év után pedig már a korábbi 3,8 millió helyett 4,4 millió embernek van állása, és az a legfontosabb kérdés, hogyan tudjuk betölteni az üres álláshelyeket.

Kiemelte: a gazdasági prosperitás a szuverenitással is összefügg,  kizárólag a belső fogyasztásra alapozva egy kis ország azonban nem tud hosszabb távon működőképes maradni. A fejlesztési források odaítélésében ezért a magyar kormány elsődlegesen a hazai vállalkozásokat támogatja, ahogy azt a franciák, a németek, vagy az osztrákok is évtizedek óta ezt teszik. 2007 és 2013 között a EU-s fejlesztési forrásoknak csupán 16 százalékát érhették el a vállalkozások, a jelenlegi ciklusban pedig már 60 százalékot. A pénzügyi rendszert is a gazdasági érdekek szolgálatába kellett állítani, ezért tűzték ki célul, hogy 50 százalék fölé emelkedjen a magyar tulajdonú pénzintézetek aránya, ezzel ugyanis a hitelezéseknek is nagyobb lendületet lehetett adni.

Csepreghy Nándor úgy vélekedett: a hitelezési és a támogatási lehetőségek mellett a szuverén nemzeti tőke megteremtése is elengedhetetlen volt.

Az energiaszektoról szólva a politikus azt mondta: a több lábon állást és az energiafüggés csökkentését is meg kellett oldani, ami a paksi bővítéssel válik lehetővé. 

Évente tízmilliárdokat takarítanak meg az állampolgárok

Csepreghy Nándor utalt arra is, hogy a közigazgatás átalakítása ugyancsak szükséges volt, a háttérintézmények megszüntetésével a minisztériumok kizárólagos feladata a stratégiai döntések meghozatala lett, a kormányhivatalok a közigazgatás területi működését biztosítják, a járási hivataloknak feladata pedig az állampolgárok és a vállalkozások kiszolgálása. A bürokráciacsökkentés révén évente tízmilliárdokat takarítanak meg az állampolgárok, ezt a költségcsökkentést pedig 2018-ban is folytatni fogja a kormány – mondta.

A turizmus komplex fejlesztése

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa azt mondta: a program olyan beruházásokról szól, amelyek öt, tíz, tizenöt év távlatában is életképesek, munkahelyeket és megélhetést biztosítanak, ezzel növelik a térség megtartó erejét. Ez a gazdaságfejlesztési program agrárfejlesztést és a  turizmus komplex fejlesztését is jelenti – elsősorban a vállalkozások lehetnek a nyertesei.

Emlékeztetett arra, hogy a dél-zalai térségben jelentős hagyományai vannak az agráriumnak, erre alapozva pedig új technológiákkal és különleges gyümölcsök, mint a kivi vagy a datolyaszilva, valamint a gyógynövények termesztésével és feldolgozásával újra versenyképessé lehet tenni a körzetet.

A Mura program keretéből a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forint beruházással korszerűsíti kisvasúthálózatát, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig 470 millió forintból indított élőhely fejlesztési programot a Mura folyó térségében. A kerékpáros, a bakancsos vagy a vízi turizmusra kiválóak az adottságok, a vadászatra, a bor- és gasztroturizmusra, illetve a fesztiválokra, rendezvényekre is lehet építeni – részletezte Cseresnyés Péter.

„Elkötelezettek vagyunk”

„A Széchenyi Programiroda 2012 novembere óta a fejlesztéspolitikában központi koordinációt végző Miniszterelnökség háttérintézménye” – mondta az eseményen Schultz Gábor, a Széchenyi Programiroda ügyvezetője. A korábbi VÁTI feladatait 2014-ben átvéve a szervezet nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi fejlesztéspolitikába is bekapcsolódott. Mint az SZPI ügyvezetője kifejtette, a szervezet tevékenysége 2017 elejétől kiegészült: év elejétől Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) munkatársai a Széchenyi Programiroda égisze alatt állnak a vidék rendelkezésére. „Elkötelezettek vagyunk a Vidékfejlesztési Program iránt, komplex megoldásokkal állunk a pályázatok iránt érdeklődők rendelkezésére” – hangsúlyozta Schultz Gábor.

A szervezet feladatai és a 2014-2020-as fejlesztésekhez kapcsolódó programok közül a Széchenyi Programiroda ügyvezetője az Észak-alföldi és a Közép-dunántúli régióban futó „Vállalkozz Magyarország! Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása” programot emelte ki. Szólt továbbá a hazai finanszírozású programokról is, hozzátéve, hogy a szervezet nagyrészt inkább az uniós programokban nyújt segítséget a hozzá fordulóknak. „Kollégáink a projektgenerálástól kezdve egészen a projektek megvalósulását követő időszakig, nyomon követik és segítik a pályázás folyamatát” – hangsúlyozta. Szólt továbbá a szervezet a leendő pályázókat tájékoztató feladatairól is, elmondta, hogy mintegy 330 információs rendezvényen ismertették munkatársaink a pályázati lehetőségeket. A szervezet eredményeiről szólva kiemelte, hogy 2017-ben mintegy 40 ezer ügyfélkapcsolata volt a Széchenyi Programirodának.