Széchenyi

A 2017-es év a pályázatok kiírásáé és a fejlesztések megkezdéséé volt. 

Fontos eredményt hozott az év az uniós források felhasználása szempontjából, a leglényegesebb pedig, hogy tavaszig az összes gazdaságfejlesztési pályázatot kiírta a kormány, folyamatosan nyíltak meg a pályázatok a vállalkozások számára, és változatlanul vannak még nyitott források. Emellett elkezdődtek a kifizetések is, megkezdődhettek a konkrét fejlesztések, a pályázatok végrehajtása – derült ki az Európai idő adásából.
 
Az idei év a pályázatok kiírásáé, a növekvő kifizetéseké és a fejlesztések megkezdéséé volt. A kitűzött cél szerint március végéig ki kellett írni az összes gazdasági fejlesztési pályázatot, ami meg is történt: több ezer milliárd forintnyi pályázati forrás nyílt meg és nyílik még a következő hónapokban is. Kitűzött feladat volt a beruházások megkezdése is.
 
Ezek a célkitűzések közvetlenül kapcsolatban vannak a mindennapokkal is, mivel hozzájárulnak a munkahelyek teremtéshez és a gazdaság növekedéséhez is. Az uniós források lehívásának felpörgetését elsőként az építőipar érezte meg, felpörgött az ágazat teljesítménye.
  
Nagy változás történt az idén
 
Az elnök szerint nagy változás történt 2017-ben. „Azt látjuk, hogy a következő 2-3 évben garantáltan növekszik majd a fizetőképes kereslet, biztosan van piacunk, és saját beruházásaikhoz az építőiparosok igényelnék az uniós forrásokat” – mondta.
 
Koji László kiemelte, a fejlesztések révén a korszerűbb eszközökkel, szerszámokkal gyorsabban és jobb minőségben lehet dolgozni. „Az ezekre kiírt pályázatok lehetőséget adnak a betanításra is, tehát nem csak a gépi erőforrásokat, hanem az élőmunkát is mint erőforrást tudjuk javítani ezekkel az uniós forrásokkal – ettől leszünk hatékonyabbak, gyorsabban tudunk dolgozni. Ez nagyon fontos lenne, mert nincs elegendő szakmunkásunk” – emelte ki az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetségének elnöke.
 
Megszűnt az időprés
 
Pályázati döntések egészen az év végéig születnek, akár arra a 430 mikro-, kis- és középvállalkozásra gondolunk, amely decemberben nyert el 40 milliárd forintnyi forrást, akár arra az 54 cégre, amely 13 milliárdot kapott technológiai és digitális fejlesztésekre. A viták és a párbeszéd témája alapvetően megváltozott a három évvel ezelőttihez képest, amikor szó szerint versenyfutás volt az idővel, hogy a 2007-2013 közötti pénzeket még fel tudja használni az ország. Erre a változásra is utalt Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az Európai időben, amikor áttekintette az évet az uniós források tekintetében.
 
Három évvel ezelőtt az volt a legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudunk kiszabadulni abból az időprésből, ami a pályázatok gyors forrásfelhasználására vonatkozó kötelezettségből adódott. Ma mi vagyunk a leggyorsabbak a tekintetben is, hogy a saját vállalkozásinknak milyen ütemben tudtuk megnyitni a fejlesztési források lehívásának lehetőségeit – mondta el a Kossuth Rádió Európai idő című magazinjában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
 
Úgy fogalmazott: 3-4 évvel ezelőtt a kormány két nagyon világos célt, kérdést határozott meg. Az egyik az volt, hogyan tud több munkahelyet teremteni, a másik, hogy hogyan tudja a gazdasági növekedést minél magasabb szintűre pörgetni, illetve hogyan tudja garantálni annak magasabb szinten maradását.
 
„Ezt a munkát kell elkötelezetten folytatni”
 
„2010-ben, amikor a második Orbán-kormány megalakult, 12 százalékos munkanélküliségről beszéltünk, mára lényegében elértük a teljes foglalkoztatottságot. 4 százalék alatti a munkanélküliség, több mint 700 ezerrel több ember dolgozik ma Magyarországon, mint 2010-ben” – részletezte az államtitkár, aki azon személyes meggyőződéséről is beszélt, hogy abban, hogy milyen fejlesztések valósulnak meg, milyen lesz a magyar gazdaság belső szerkezete, abban a fejlesztési politikának rengeteg szerepe van.
 
Rámutatott: ma nem azt kérdezik a gazdasági elemzők, amint 2010 előtt, vagyis hogy a zsugorodás mértéke vajon milyen lesz, hanem azt, hogy a növekedés mértéke 4 százalék alatt vagy felett realizálódik.
 
Nincs olyan objektív gazdasági mutató, amely ne azt igazolná, hogy Magyarország 2010-es, abszolút sereghajtó pozíciójából 2017-re a régió legversenyképesebb gazdaságává vált. Ezt a munkát kell elkötelezetten folytatni – szögezte le Csepreghy Nándor államtitkár.