Széchenyi

A legtöbb támogatást az egészségipari, orvosi, gyógyászati projektek nyerték el Magyarországon. 

Az uniós innovációs forrásokon belül a legtöbb támogatást, a projektek 35 százalékát az egészséges társadalom és jólét szakterülethez sorolható, vagyis egészségipari, orvosi, gyógyászati projektek nyerték el 2015 óta Magyarországon – emelte ki az elmúlt 3 évi pályázati döntések egyik fontos jellemzőjét a Magyar Időknek adott interjúban Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke az elnyert támogatások alapján kialakult földrajzi listáról is beszélt: eszerint az egyetemi központok állnak az első helyen, ezeket az ipari központok követik.

Az interjú néhány fontosabb adata, információja:

·         2015-től 2018 első negyedévéig a vállalkozások és kutatóintézetek számára mintegy 750 milliárd forintról született támogatói döntés, és ezen hatalmas forrástömegen belül kiegyenlítetten nyertek el forrásokat a versenypályázatokon a kutatóhelyek és az innovatív vállalatok, mintegy kétezer projektre kaptak 350-350 milliárd forintot meghaladó támogatást

·         Az uniós operatív programokból elnyert innovációs forrás 405 milliárd forint, ebből 64 százalék vállalatok támogatására és annak 45 százaléka a hazai kis- és középvállalkozásoknak (kkv) jutott. A K+F+I célú források csupán az ötödét teszik ki azoknak az uniós összegeknek, amelyek a hazai kis- és középvállalkozások támogatását szolgálják: azok teljes kerete 2100 milliárd forint.

·         A legtöbb támogatást, a projektek 35 százalékát az egészséges társadalom és jólét szakterülethez sorolható, vagyis egészségipari, orvosi, gyógyászati projektek nyerték el. A fejlett jármű- és gépipari technológiákhoz sorolható projektek, a fenntartható környezetet és az agrárinnovációt érintő fejlesztések nyerték még el a források jelentős, 14 és 18 százalék közötti hányadát.

·         Az elnyert támogatások alapján kialakult lista elején egyetemi központok (Budapest, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Baranya megye, Pest megye) állnak, ezeket az ipari központok követik (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Bács-Kiskun megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye).

A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke az elmúlt 3 évi pályázati döntések mellett a verseny- és kutatói pályázati portfólió felépítésére is kitért, így például arról, hogy:

·         Az idén megjelent új konstrukcióra, amely kifejezetten a mikro- és kisvállalkozások innovációs projektjeit támogatja az NKFI-alapból, a 10 milliárdos keretre kétszeres volt a túljelentkezés.

·         Az NKFIH az elmúlt években kialakította az induló innovatív cégek felkarolására alkalmas rendszert, országszerte startup-inkubátorok jöttek létre. A kutatási programok kiszámítható finanszírozása, a vonzó kutatói életpálya is cél volt az elmúlt években, és ennek érdekében jelentős forrást biztosított a Hivatal a kiválósági központok létrehozására, ahol egy-egy terület meghatározó kutatói dolgozhatnak és a kutatási infrastruktúrát is fejlesztették

·         Mintegy 190 milliárd forintot fordított a Hivatal az együttműködési programokra azért, hogy a kutatási eredmények beépüljenek a vállalati gyakorlatba is, és a vállalatoknak is hatniuk kell a területükön folyó kutatómunkára. Az ilyen pályázati döntések keretében létrejött az egyetemek és vállalatok együttműködési központjainak országos hálózata is nyolc felsőoktatási-ipari együttműködési központtal.

·         A K+F+I célú versenypályázati rendszer több pályázattal is ösztönzi a digitális megoldások beépítését a vállalati gyakorlatba. Pálinkás jelzése szerint egyrészt a vállalatok ilyen projekteket is indíthatnak az idén összesen 30 milliárd forint keretösszeggel megjelent pályázatokkal. Emellett idén egymilliárdos keretösszeggel egy mesterséges intelligencia kutatás-fejlesztési programot is meghirdettek; a pályázatok erre már beérkeztek, júliusban várható döntés a támogatott projektekről.

A pályázati rendszer egyéb fejleményeiről is beszélt az interjúban Pálinkás, így például arról, hogy:

·         Még mindig előfordulnak kétséges megvalósíthatóságú projektek és ezek miatt az is előfordul, hogy ügyvédi megbízásokat kell aláírni a követelések bírósági behajtására, mert a vállalatok nem végezték el a szerződés szerinti munkát, és akár csődöt is jelentenek.

·         Azért, hogy minél kevesebb legyen a sikertelen projekt, az NKFI kettős ellenőrző rendszert működtet: egyrészt a folyamatos monitorozás mellett a munkaszakaszok végén minden pályázónak beszámolót kell készítenie, amelyet szakmai és pénzügyi szempontok alapján ellenőriznek a Hivatal munkatársai. Másrészt a teljes pályázati rendszer adatait is folyamatosan elemezi a Hivatal.

·         A túlárazások jellemzőek voltak az innovációs pályázatoknál, de megítélése szerint a jelenség visszaszorulóban van.

·         Azért, hogy a fiatal kutatók Magyarországon maradjanak, a pályázatok terén is léptek: többek között ezért újították meg a tudományos kutatói pályázatokat és a számok biztatóak. Elmondása szerint 2017-ben a 40 évesnél fiatalabb kutatók a támogatások 40 százalékát nyerték el. Ez 119 projektet jelent az egy évvel korábbi 34 után.

·         A pályázati felhívások 2018 januárjában ismét megjelentek, a 9,4 milliárd forint keretösszegre idén csaknem háromszoros a túljelentkezés – a pályázatok egyharmadát 40 év alatti fiatal kutatók adták be –, míg a posztdoktori programra beadott pályázatok kétszeresen haladják meg a rendelkezésre álló 1,5 milliárd forint keretösszeget.

·         A nemzetközi összehasonlításban versenyképes eredményekkel működő kutatócsoportok számának növekedését és fenntartható finanszírozását célozza az Élvonal pályázat, amelyen 12 kutatócsoport összességében 3 milliárd forint támogatást nyert el tavaly és a pályázatot néhány napja újra kiírták.